2022-ben a globális gazdaság jelentősen visszaesett az újabb járványok, a Oroszország–Ukránia konfliktus, az energia- és inflációs válság háttérében. A fejlett gazdaságok szempontjából a globális gazdasági lassulás növelte a világszertei recesszió kockázatát, míg az infláció tovább emelkedik és a Federal Reserve érdekbérekkel tör. A fejlődő piacok és a fejlesztési gazdaságok is nagyobb nyomás alatt vannak a globális gazdasági helyreállás félúton, hiszen a legtöbb ország viszonylag gyenge járvány elleni képességével és politikai támogatással rendelkezik. Az orosz-ukrán konfliktus által okozott élelmiszer- és energiaellátás zárolása és az emelkedő energiárak ezen országokra még nehezebben hatnak, miközben a Fed érdekbérek emelése ezekből az országokból vezet hazai kapitalis kifutásra, amely kényszeríti őket, hogy gyorsabban emeljék az érdekbéreket, ami következtében súlyos terhet rónak a gazdaságra. Megjegyezni érdemes, hogy bár Kínában a gazdasági növekedési tempó 2022-ben bizonyos csökkenést mutatott, a gazdasági stabilizálási csomag és a soron következő intézkedések lassan megvalósulnak, és Kína gazdasági fejlődése elkezdje megmutatni a stabilizálódás és visszaspringés jeleit. Várhatóan 2023 lesz fontos motorja a globális gazdasági helyreállásnak.
Hogyan változni fog a globális acélkérvény 2023-ban? Alrégiókonként, a globális acélkérvény 2023-ban a következőkkel jellemezhető:
Ázsia – 2022-ben a feszítő globális pénzügyi környezet, az Oroszország–Ukránia konfliktus és Kína gazdasági növekedésének néhány lassulására való hatás alatt Ázsia gazdasági növekedése nagyobb kihívásokkal szembesül. A jövőre tekintve, 2023-ban Ázsia kedvező helyzetben van a globális gazdasági fejlődés szempontjából, és várhatóan beleválik az infláció gyorsabb lelassulásába, s a gazdasági növekedés más régiókat elhalmozva halad. Az Nemzetközi Valutaalap (NKA) előrejelezi, hogy 2023-ban Ázsia gazdasági növekedési aránya 4,3%. Összetett értékelés alapján, 2023-ban Ázsia acélkérvénye kb. 1,273 milliárd tonnára nő, ami 0,5%-os növekedést jelent.
Európa – A Oroszország-Ukrajna konfliktus miatt a globális ellátási lánc feszültséges marad, és az energia- és élelmiszerárak tovább emelkednek. 2023-ban az európai gazdaság nagy kihívásokkal és bizonytalansággal nézhet szembe, amelyeket a magas inflációs nyomás, az ipari fejlődés problémái miatti energiahiány, a lakosság élékeny költségeinek növekedése, valamint a vállalkozások befektetési bizalmának súlyos csapása okozhat. Ezek akadályok lesznek az európai gazdaság fejlődésében. Összességében véve, Európában a 2023-as évi acélkérelem kb. 193 millió tonnára tesz számot, ami 1,4%-os esés jelent egyéves összehasonlításban.
CIS országok - Oroszország és Ukrajna, a CIS két nagyobb gazdasága közötti konfliktus kiáltása óta a CIS országainak gazdasági fejlődésére komoly akadályok merültek fel. 2023-ban az orosz-ukrajnai konfliktus továbbra is jelentős bizonytalanságot hordoz magában a helyzeti fejlődésben, az Európai Unió „orosz-távolságra” terelkedik, és a G7 országai, például az Oroszország elleni szankciók folytatásra kerülnek. 2023-ban, tekintettel arra, hogy Oroszország élelmiszerigénye kb. 75%-ot tesz ki a teljes élelmiszervállalatból a CIS-ben. 2023-ban, tekintettel arra, hogy Oroszország élelmiszerigénye kb. 75%-ot tesz ki a teljes élelmiszervállalatból a CIS-ben, a szankciók hatására Oroszország gépjárművek és más fontos részei进口jának blokkolása miatt az élelmiszeripari alapvető igény cipelése feszültséget eredményez, ami tovább növelheti az élelmiszerigény csökkenését a CIS országai között. Összességében véve, a CIS országai élelmiszerigénye 2023-ban kb. 50 millió tonnára fog emelkedni, amely 6,1%-os éves csökkenést jelent.
Észak-Amerika – Az Nemzetközi Valutaalap előre jelezte, hogy 2023-ban Észak-Amerikában a gazdasági növekedési arány 1,0%-ra fog emelkedni. A magas kamatlábak növelik az üzleti finanszírozás költségét, ami nem kedvező a vas-használó iparágok fejlődéséhez, például a gyártóipar és az építőipar számára. Emellett az Egyesült Államok újonnan elfogadott alapvető infrastruktúra törvénye ösztönözni fogja az infrastruktúra befektetéseket és az energiaipari befektetések növekedését, amelyek rendre megfogják hajtani a vas kereslet növekedését. Az Észak-amerikai gazdaság fejlődésének és az építő-, gyártó-, autó-, energia- és más iparágainak 2023-as helyzetének figyelembevételével várhatóan 2023-ban Észak-Amerikában a vas kereslete kb. 143 millió tonnára nő, ami 1,0%-os éves növekedést jelent.
Dél-amerika – 2023-ban a magas világszertei infláció miatt a dél-amerikai országok nagyobb nyomás alatt állnak az economiának újraélesztése, az infláció ellenőrzése és a munkahelyek létrehozása szempontjából, és lassulni fog az gazdasági növekedés. Az Nemzetközi Valutaalap szerint 2023-ban a dél-amerikai gazdaság 1,6%-os növekedést ér el. Ezek között az infrastruktúraépítés, a lakóépítés, az újenergiaprojektek, a kikötők és az olaj- és gázprojektek építése, amelyek Brazília választott acélkérései által ösztönözve várhatóan nőni fognak, közvetlenül ösztönözve a dél-amerikai acélkérelem visszasukását. Összességében bírálatos, hogy a dél-amerikai acélkérelem kb. 42,44 millió tonnára nő, ami 1,9%-os növekedést jelent.
Afrika – 2022-ben Afrika gazdasági növekedési aránya gyorsabb. A orosz-ukrán konfliktus hatására az nemzetközi olajárfolyamok élesen emelkedtek, és néhány európai ország átirányította energiakérelmét Afrikára, ami hatékonyan ösztönözte az afrikai gazdaságot. Az Nemzetközi Valutaalap előrejelzi, hogy 2023-ban Afrika gazdasága 3,7%-kal nő majd évvel összehasonlítva. Az olajárak maradékos magas szintjén és sok infrastrukturaprojekt kezdésének kétszeres előnnyel, 2023-ban Afrika acélkérése 41,3 millió tonnára nőhet, amely 5,1%-os évvel összehasonlított növekedést jelent.
Közép-Kelet – 2023-ban a közép-keleti gazdasági visszaélése az nemzeti és nemzetközi olajárak, az antifóliás intézkedések, a növekedéstámogató intézkedések körétől és hatékonyságától, valamint azoktól az intézkedésektől függ, amelyek csökkentik a pandémia által okozott gazdasági károkat. Ezenkívül geopolitikai és más tényezők is bizonytalanul tesznek a közép-keleti gazdasági fejlődésre nézve. Az Nemzetközi Valutaalap (NVA) szerint 2023-ban a közép-keleti régió gazdasági növekedési aránya 5%-ot ér el. Összességében véve, 2023-ban a közép-keleti régió vasigénye kb. 51 millió tonnára nő, ami 2%-os növekedést jelent százalékban éves alapon.
Oceánia – Az Oceániában a fő élelmiszer-fém-fogyasztó országok Ausztrália és Új-Zéland. 2022-ben az ausztrál gazdasági tevékenységek lassan visszaértek, és növekedett a vállalati bizalom. Új-Zéland gazdasága is visszaszorult a szolgáltatások szektorának és a turizmus helyreállásával. Az Nemzetközi Valutaalap (NKA) előrejelezése szerint 2023-ban Ausztrália és Új-Zéland gazdasági növekedési aránya 1,9%-ra fog emelkedni. Összességében elmondható, hogy 2023-ban az Oceániában az élelmiszer-fém kereslet kb. 7,1 millió tonnára növekszik, ami 2,9%-os növekedést jelent éves összehasonlításban.
A globális nagy régiók szelési keresletének előrejelzésében a változásokat tekintve, 2022-ben a orosz-ukrán konfliktus és a gazdasági lassulás miatt az Ázsia, Európa, CIS-országok és Dél-Amerika szelés-fogyasztása csökkentő tendenciát mutat. Az közülük a CIS-országoknál a legdirektabb hatással volt az orosz-ukrán konfliktus a térség országainak gazdasági fejlődésére, amely komoly visszaesést eredményezett, a szelés-fogyasztás pedig 8,8%-kal csökkent éves összehasonlításban. Észak-Amerika, Afrika, Közép-Kelet és Oceánia szelés-fogyasztása növekvő tendenciát mutatott, illetve 0,9%, 2,9%, 2,1% és 4,5%-os éves növekedést mutatott. 2023-ban elvárható, hogy a CIS-országok és Európa szelés-kérése tovább csökken, míg a másik régiók szelési kérése enyhén nőni fog.
A vasigény mintázatának változásai a különböző régiókból. 2023-ban az ázsiai igény aránya továbbra is az első lesz világszerte, kb. 71%-kal; Európa és Észak-Amerika vasigénye folyamatosan második és harmadik helyet foglal el világszerte, amelyben Európa vasigénye 0,2%-os pontban csökken éves összehasonlításban 10,7%-ra, míg Észak-Amerika vasigénye növekszik 0,3%-os ponttal éves összehasonlításban, 7,5%-ra. 2023-ban a CIS országok vasigénye csökken 2,8%-ra, ami hasonló a Közélszkárával; Afrika és Dél-Amerika vasigénye nő illetve 2,3%-ra és 2,4%-ra.
Összefoglalásban szólva, a globális és regionális gazdasági fejlődés és vasigény elemzésének megfelelően, a világos vasigénye 2023-ban elérheti a 1,801 milliárd tonnát, 0,4%-os növekedettel.